Remélem mindenkinek nagyszerűen telik a nyara, mint nekem A sok szabadidőm véget hamarabb hozom az első részt. Ebben a történetben egy vadócabb lányt formálok meg, olykor gyenge pillanatokkal.
Nagyon köszönöm a pipákat, a kommentelőt, és az egy szem feliratkozót! Imádlak titeket!
Remélem senkinek nem fogok csalódást okozni az első résszel!:)
Jó olvasást!
One Shot:Hello, London!
- Tony, gyere aludni. - hívtam az öcsémet
Tony még csak 7 éves, de nagyon intelligens ki srác. Nagyon kötődött anyához, mint én. Előtte próbáltam erősnek, és összetörhetetlennek mutatkozni, de nem nagyon ment. Visszaemlékezésemből ő zökkentett ki.
- Itt vagyok. - pattant elém
- Rendben, na, gyere, feküdj le. - parancsoltam az ágyhoz
Bemászott az ágyába, és jól betakargattam majd egy puszit nyomtam a homlokára.
Körülbelül 2 hete lakunk itt. Egy 6 négyzetméteres kis lyukba, de legalább van hol élnünk. Ez lesz az utolsó éjszakánk itt, mert holnap jön a mi „hőn szeretett” apánk és elvisz minket az ő kis tökéletes életébe. Miután Tony megszületett ott hagyta anyát két gyerekkel, azóta semmi pénzt nem küldött nekünk. Feleségül vett egy gazdag nőt, akinek van egy beképzelt kis cicababa gyereke. Apa még a temetésre se jött el, és most el akar minket vinni. Nagyszerű.
Átvettem a pizsamámat majd én is bebújtam az ágyba, és nemsokára elnyomott az álom.
* Másnap *
Reggel a telefonom hangjára keltem fel,próbáltam gyors kinyomni, de Tony is felébredt rá. Összenéztünk és tudtuk, hogy ma elvisz minket. Mindketten felöltöztünk, majd összepakoltuk a legfontosabb cuccainkat, holmijainkat. Mire készletünk, kopogtak a szobánk ajtaján. Odamentem és kinyitottam. A menekült tábor főnöke állt velem szemben mellette pedig az apám.
- Jó reggelt! Itt van önökért az apjuk, összeszedelőzködtetek?
- Önnek is! Igen össze!- mondtam neki hanyagul – Tony gyere, hozd a cuccokat. - szóltam Tonynak
- Mehetünk?- nézett rám apa
- Mehetünk. - mondtuk egyszerre Tonyval egyáltalán nem boldog stílusban
Kimentünk és előttünk egy hatalmas fekete Range Rover ált. Apa betette hátulra a cuccainkat mi pedig beültünk hátulra. Apa beült előre. Mellette az újdonsült felesége Amy foglalt helyet.
- Köszönjetek Amynek. - utasított apa
- Hagyjad Nicolas. - nézett a nő apára bájosan és megcsókolta apa meg vissza
- Mehetnénk?- ordítottam egyet, mert nem akartam végignézni, hogy mi fog történni
- Persze. - indította be apa a kocsit és teljes gázt adott
Az út elég hosszú volt, mert elszunyókáltam ugyanúgy, mint Tony. Mikor odaértünk Amy ébresztette fel rikácsolós hangjával.
- Megjöttünk.
- Jól van, na. - nyitottam ki a szemeimet
- Ébredj Tony. - böktem meg a vállát
- Odaértünk?- nézett rám unottan
- Úgy látszik. - néztünk ki az ablakon
Előttünk egy gyönyörű nagy fehér ház volt. Mellette pedig egy tenisz pálya és egy óriási medence. Kikászálódtunk a kocsiból majd kivettük hátulról a cuccainkat. Betrappoltunk a házba. Az előszoba volt akkor, mint a mi régi házunk.
- Na, gyerekek, hadd mutassam be az én kis nevelt lányomat Faithet. Faith ő Tony, ő pedig Ciara. – mutogatott sorjában ránk
- Sziasztok! - köszönt pont úgy, mint az anya
- Hello. - vágtuk oda
- Gyerekek, viselkedjetek már. - szólt ránk apa mérgesen
- Hol van a szobám?- kérdeztem
- Felmész az elsőre, jobbra fordulsz és az utolsó középső az, Tony-é pedig a mellette lévő. - mondta bájos Amy
- Kösz. - kaptam fel a cuccomat és felmentünk Tonyval
Ahogy felmentünk az elsőre egy óriási tér tárult elénk ahol egy szökőkút volt. Fogalmam sem volt, hogy hány emelet lehet, mert már az elsőn volt vagy 7 szoba. Bevittem Tony cuccait a szobájába majd én bementem az enyémbe. Hát mit nem mondjak, látszik, hogy apa nem ismer rendesen. Rózsaszín volt a fal, és mindenhol rózsaszín volt. Legszívesebben kiugrottam volna az ablakon és visszafutottam volna a menekült központba, de nem tehettem. Azért, mert Tonynak itt sokkal jobb helye lesz. Bepakoltam a cuccaimat a szekrényekbe, majd úgy döntöttem, hogy felfedezem a ház többi részét is. Elindultam a második emeletre. Mikor felértem előttem egy PINK színű ajtó volt mire az volt felírva hogy,: Faith Room <33
- Beképzelt. - mondtam hangosan
Mögöttem lépes hangokat véltem felfedezni ezért vettem egy 180 fokos fordulatot és az előbb említett személlyel találtam szemben magam. Alaposan végig mért és megszólalt a csengettyűs egyben gyerekes hangjával:
- Hozzám szóltál?- kapott oda a szája elé
- Ige hozzád. - léptem közelebb
- Ne itt niggáz .- emelte fel egyik ujját
- Mert ha nem, mi lesz? Beárulsz anyucinak. - álltam ki magamért
- Én, betudlak, de te már nem. Hogy miért is? Mert már halott a tiéd.
- Soha de soha ne vedd az anyámat a szádra, megértetted?- fogtam meg a nyakát
- Segítség, segítség. - sipákolt
Erre persze mindenki feleszmélt és felrohant. Mikor odaértem már rég nem fogtam a nyakát. Apa ijedten kapkodta a fejét kettőnk köz, Amy pedig rögtön odament a kicsi lányához és szúrós pillantásokat vetett rám.
- Mit csináltál vele?- ordibált Amy
- Csak móresre tanítottam, hogy, anyám nevét ne vegye a szájára. - kulcsoltam keresztbe a kezeimet
- Kérlek, többet ne csinálj ilyet. - fordult felém apám
- Mert ha nem mi lesz?- kérdeztem tőle és lefutottam
Befutottam a szobámba felvettem a cipőmet majd levágtattam a földszintre és kimentem az ajtón. Csak mentem és mentem, ki kellet szellőztessem a fejemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése